Na de ezt...
Lassan
muszáj volt eltolnom magamtól mert soknak éreztem amit csinálunk.
-
Most mi a baj kicsim? - próbált újra megcsókolni.
-
Zayn, neked barátnőd van és én most tényleg nem akarnék egy ilyen kapcsolatot.
- És
ha barátnőm van? Egy se számit semmit nekem.
-
Hogy mondhatsz ilyet? - néztem rá mérges tekintettel.
- Nem
szerettem őket és kész - vont vállat - Csak egy dologra jók.
Hogy
mekkora paraszt tudd lenni. Most kiábrándultam belőle. Engem is ilyennek
használna csak???
-
Tudod mit, egy szemét vagy - azzal ellöktem magamtól és egyedül elindultam
Nessz felé. - A cuccaimat kérlek vidd el.
-
Téged is elfoglak - fogta meg a karom.
- Azt
már nem, hagyjál.
Így
egyedül elindultam az új lakásom fele. Nessz megmondta, hogy ne kavarjak Zaynnel
de én szokás szerint nem hallgattam rá. Annyira fájt amit mondott, sírni
tudnék.
Amikor
oda értem kopogtatni akartam de fölösleges mert nincs senki itthon, azt mondták
elmennek.
Kinyitottam
az ajtót és a konyha fele indultam valamit enni. Ahogy közeledtem egyre
érdekesebb hangok ütötték meg a fülem. Odaérve először csak óvatosan benéztem
és megpillantottam Nesszt meg Liamet ahogy csók csatát vívnak szimpla
fehérneműbe. Mondanom se kell mennyire ledöbbentem.
-
Khm... kicsik is vannak itt- léptem be.
- Ilyen
hamar lerendeztétek Zaynnel? - csodálkozott Liam.
-
Mit? Hisz csak segíteni jött - forgattam meg a szemeim.
- Ja
de jól vagy? Elég letörnek tűnsz.
NEM,
dehogy vagyok jól hisz most vesztem össze azzal a sráccal akibe épp szeretek
bele.
-
Igen, persze de ti szerintem jobb ha a szobába folytassátok - kuncogtam.
- Ne
szemtelenkedj - szökött le Nessz az asztalról és öltözni kezdett.
-
Bocsi, bocsi - fogtam magam és eljöttem mert nem akarom nézni ahogy falják
egymást.
Visszamenve
a nappaliba rájöttem már mindenki itthon van. Niall épp tv-t nézett és kajált.
- Na
szia, mizu? - kérdezte barátságosan.
-
Hello, semmi érdekes - huppantam le mellé. - Veled?
-
Nagyon kajás vagyok és itthon kezd elfogyni a kaja - már szinte sírt.
- Nem
csodálom hisz minden percbe eszel - néztem rá amolyan intelligens fejjel.
-
Szia El vagyok Louis barátnője – ült le mellém egy szép lány.
-
Örvendek már ismerlek hisz sokat meséltek a srácok rólad – mosolyogtam felé.
-
Eltudom képzelni, és itt fogsz lakni?
-
Igen de külön szobába szóval nem kell semmi rosszra gondolni.
- Figyu
én nem tartom jó ötletnek, hogy egyedül aludj. Tudod éjjel nagyon félelmetes
itt – állt meg Harry mellettem.
-
Szellemek esetleg nem járnak? - pimaszkodtam.
- Na
Harry hagyd már szegényt, nem bukik rád nem tudod felfogni? - oltotta Zayn
Harryt.
- Hát
tudod még nagyon sok személy nem bukik egyesekre.
Nem
voltam kíváncsi rá ezért felmentem a szobámba és inkább felhívtam Alint. Tudom
nem szabadna de nem tudok mást tenni...
-
Szia - köszöntem.
-
Emő? - csodálkozott.
-
Igen, én vagyok hogy vagy?
- Jól
de hogy,hogy felhívtál?
-
Tudod ma elmehetnénk valahova van kedved? - tudom nem egy csaj kellene ezt
kérdezze de ezt nálunk megengedett.
-
Dehogynem, mikor menjek utánad? - kérdezte lelkesedve.
- Kb
fél óra múlva a régi parknál.
- Ott
leszek szia - tette le a telefont.
Esti
program kipipálva de még kikell találjam, hogy szököm meg. Már lassan eltelt az
a fél óra úgyhogy indulnom kellene.
Kiléptem
a szobámból reménykedve nem vesz észre senki és semmi. Lábbujj hegyem osontam
le a lépcsőn de valaki hirtelen elkapott .
-
Hova indulsz? - néztem fel Zayn nagy szemeire.
Köszönöm, hogy ennyien olvassátok és köszönöm Nessznek, hogy segített:)
Legyen 4 komi és 35 megtekintés. Kövi rész csak vasárnap lesz szóval addig tessék összehozni mert nagyon érdekes rész lesz ;)
